Annyi, de annyi apró részlet van a Szél támadban, ami csak sokadik látásra esik le.

Például amikor ezt a mai posztot raktam össze, akkor vettem csak észre, hogy kapcsolja össze Miyazaki Jiro és Naoko első és utolsó találkozását.

Először, a vonaton Jiro kapaszkodik Naoko-ba, hogy el ne repüljön. A végén pedig már hagyni kell, hogy elvigye Naoko-t a szél.

Miyazaki egyszerűen folyton meglep a mélységeivel. Pedig az összes fordításhoz-megnézéssel és vetítéssel együtt most már vagy negyvenszer láttam ezt az egy filmjét. (Lassan többször láttam, mint a Nausicaä-t. Be kell hoznom. :)

Majdnem két hónappal ezelőtt volt egy hosszú beszélgetésem a filmről, amiben Gőbel Ágoston, a Katolikus Rádió riportere kért arra, hogy értelmezzem a Szél támadot, és annak kapcsán a Miyazaki-életművet. A magyar forgalmazó, a Cirko-film munkatársa, Deák Zsuzsanna is ott volt, hogy a fordítás és forgalmazás technikai kérdéseibe is belemehessünk.

Ágoston nemrég eljuttatta hozzám a beszélgetés nyers, vágatlan változatát, és mellé az engedélyt, hogy egy az egyben feltehessem a blogomra az anyagot. Ezúton is köszönöm neki a segítséget.

A hajtás után nem csak a hanganyagot hallgathatod meg, hanem a teljes szöveges leiratot is elkészítettem, például arra az esetre, ha nem vagy hangszóróközelben. :)

De mielőtt beleugrasz, még valami. Ősztől indul az új videosorozatom, az Anime Tudakozó, és ennek kapcsán a bejegyzés végén kérdezni szeretnék valamit. Nagyon kíváncsi vagyok, mi jut eszedbe róla. Úgyhogy feltétlenül tekerj le a bejegyzés aljára. De előbb hallgassunk interjút:

A Miyazaki-filmeknek lelke van – Dobay Ádám interjú – dobayadam.hu by Adam Dobay on Mixcloud

A Szél támad, Miyazaki hattyúdala

Gőbel Ágoston: Miyazaki Hayao új filmjéről beszélgetünk, amelyet június 19-től játszanak a hazai mozikban. Szél támad, ez a címe. Különleges-e bármilyen szempontból, vagy milyen helyet foglal el ez az új film a rendező életművében?

Dobay Ádám: Abszolút különleges. Ez egy hattyúdal. Bárki, aki megnézi, annak a számára már nem lehet kérdés, hogy vajon ezt szánta-e utolsó filmjének. Volt már, amit Miyazaki utolsó filmjének szánt, ez A vadon hercegnője volt sok évvel ezelőtt, de akkor azért még lehetett érezni, hogy ez mégsem egy életmű-lezáró film. Azóta volt még három másik nagy filmje, a Chihiro Szellemországban és a Ponyo, amit itthon is ismerhetnek többek között. Ez viszont abszolút egy lezárást ad az életműnek.

Nagyon sok szinten lehet nézni ezt a filmet, és az egyik szint az épp az, hogy mik az áthallások Miyazaki saját életével, életművével. Sokat referál saját magára. Ha úgy nézzük, hogy ez részben a filmkészítésről és az ő filmkészítéséről szól, akkor ez is nagyon mélyen benne van, hogy hogyan ítéli meg ennyi év után, hogy amit ő alkotott, annak mi a hatása, volt-e hatása. Ilyen szempontból különösen szomorú a film. Kicsit azt lehet látni rajta, hogy Miyazaki mintha csalódott volna abban a hatásban, amit a filmjei el tudtak érni Japánban.

[Tovább olvasom…]