dobayadam.hu

kultúrakutatás érthetően

  • Email
  • Tumblr
  • Twitter
  • YouTube
  • rólam
  • anime
  • Miyazaki-filmek
  • Star Wars
  • magyarsvédasztal websorozat
  • inverz betyár

© 2015 Cabbit Supreme

Miért nincs szája annak a macskának? – Hello Kitty, a kawaii és a japán gyerekkor-kultúra

Írta: Dobay Ádám 6 hozzászólás

Hello Kitty - Miért nincs szája? - dobayadam.hu

BÓNUSZ TARTALOM! Érdekel, hogyan terjedt el a kawaii-mozgalom Japánban? Ezt és minden mást, ami nem fért bele ebbe a cikkbe, összefoglaltam egy rövid e-könyvben. Kattints és töltsd le ingyen itt: Menekülés a gyerekkorba – a kawaii-forradalom története

Hello Kitty anatómiája.

Kevés dolog van, ami magamtól nem jutott volna eszembe, mint lehetséges blogtéma.

Ez volt az egyik.

Ezért is szeretem, ha újságírók engem hívnak fel szakértői kommentárért, amikor Japán popkultúrájáról írnak cikket. :)

Korábban nem tartottam túl sokra Hello Kitty-t. Kicsi, kerek, cuki, aranyos, nyilván. Semmi érdekes, menjünk tovább.

Aztán a VS.hu munkatársa, Barnóczki Brigitta keresett meg azzal, hogy minden elképzelhető dolgot olvasott az interneten Hello Kittyről, Ferrarikról, kínai diplomáciáról, és macska-anatómiai hiányosságokról, és segítsek rendbetenni, mi igaz, és mi nem. És hogy egyáltalán hogy lehet, hogy egy egyszerű vonalakból álló macskaszerű lény negyven éve változatlanul dominálja az aranyos állat-toplistát.

Mivel abban a cikkben nem Kitty kulturális szerepe volt a központi téma, inkább csak egy lábjegyzet, a fél órás beszélgetésünkből csak mintegy két bekezdés került bele a cikkbe. Engem viszont nem hagyott nyugodni a dolog, főleg azért, mert Hello Kitty nem egy önmagában álló jelenség, hanem egy jóval nagyobb kulturális rendszer egyik eredménye, amiben a hagyományos japán esztétika egyik modern hajtása összekapcsolódik a tizenhetedik század óta kifejlődött speciálisan japán gyerekkor-kultúrával. Úgyhogy Hello Kittyt tájékozódási sarokpontként használva az alábbiakban:

  • eloszlatok néhány elterjedt félreértést Japán úgynevezett “cukiság”-kultúrájával kapcsolatban
  • elmondom, mit jelent valójában a kawaii szó és hogyan vezethető le Japán hagyományos szépségképeiből 
  • hogy hogyan lett kiemelt jelentőségű a mai japán kultúrában a gyerekkor
  • és hogy hogyan hozta el egy generációnyi lázadó japán kamaszlány a kawaii-mozgalmat

Letisztult, sérülékeny báj – A kawaii tágabb értelme

A kawaii alig pár évtizedes jelenség Japánban, de nagyon sok szálon vezethető le a különböző hagyományos japán szépség-képekből. A kawaii olyan klasszikus japán ideálokhoz csatlakozik be legújabbként, mint amilyen például a kifinomultság (miyabi), a szerény egyszerűség (shibui), a tökéletlen, fejlődő vagy elmúló dolgok szépsége (wabi-sabi), vagy a személyes kedvencem, a dolgok elmúlásának keserédes tudatosítása (mono no aware). Ezek az ideálok ugyan többnyire adott történelmi korokban keletkeztek, de kisebb-nagyobb részben ma is élnek, ha megváltozott formában is. Nagyon sok mai manga és anime hangulatát is magyarázza az, hogy szereplők például a dolgok természetes és egyben szomorú elmúlásán merengenek, vagy hogy egyáltalán szépnek ábrázolják az elmúlást vagy akár a pusztulást. A fenti definíciókat persze most elnagyoltam a cikk hosszának érdekében — akit érdekel a hagyományos japán esztétika, annak ajánlom a Stanford egyetem filozófia-enciklopédiájának rövid japán esztétika-áttekintését Graham Parkes egyetemi tanár tollából, tömör és jó összefoglalás, cserébe angol. (Ha szépen néztek, lefordítom.)

mononoaware-kanoeino-birdsandflowers-edo2klasszikus mono no aware festmény az Edo-korból: fák és virágok, amik szépek, de elmúlnak

Szóval van egy minimum ezerötszáz éves japán esztétikánk, és ennek a legújabb hajtása, a kawaii, amit sajnálatos módon szót itthon leginkább a cuki, cukiság szavakkal szokták fordítani. Persze, amikor egy anime tiniszereplője tátott szájjal kawaii-zik egy kölyökmacska-halom láttán, nyilván a “jaj de cukiiiii!” lesz a mondat legpontosabb magyar fordítása. Ugyanakkor a kawaii-t a fentiek miatt tágabb szemszögből kell vizsgálnunk. A kawaii-kultúrához a kedves, bájos, aranyos mellett szorosan hozzátartoznak a tapasztalatlanság, a sérülékenység, a letisztultság és a hitelesség jelentéstartalmai is. Sőt, ha belenézünk egy kicsit a szó etimológiába, ott találjuk az apró, zavarban levő, szánandó jelentéseket — ez utóbbi jelentést ma is megtaláljuk a kawaisō kifejezésben, amit többek között a “te szegény szerencsétlen” kontextusban szoktak használni.

Licca-chan - Japán válasza a Barbie-raHogy ez a kulturális-esztétikai háttér nem egyszerűen elméleti fejtegetés, rögtön világossá válik, amint megnézzük egy konkrét példán, például azon, hogy Japánban a Barbie-baba soha nem terjedt el igazán. Na nem azért, mert a japán gyerekek nem babáznak, hanem mert Japánban az 1967-es “születésű” Licca-chan töltötte be a Barbie-éhoz hasonló pozíciót. Licca-chan háttértörténete szerint 11 éves, kedvenc könyve az Anne otthonra talál Lucy Maud Montgomery-től, kedvenc figurája pedig a Doraemon nevű, szintén a hatvanas években született manga-karakter. Licca-channak nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is nagy rajongótábora van, a mai napig. Egy Littlerabi néven ismert felnőtt Licca-chan gyűjtőnő egy interjúban úgy fogalmaz, hogy Licca-chan bizonyos szempontból be van ágyazva a hatvanas évekbe, még a ma kiadott Licca-babáknak sem modern a tervezése, és azért gyűjti őket a mai napig, mert nosztalgikus érzéseket ébresztenek benne a gyerekkora iránt. [Tovább olvasom…]

Kategória: anime Címkék: hello kitty, japán kultúra, kawaii

Introvertált, aki animét néz?

Írta: Dobay Ádám 19 hozzászólás

Körbement a neten pár hete egy beszámoló egy elég nagy 2013-as kutatásról, és volt benne egy dolog, amit senki nem vett észre.

Pedig az volt a legnagyobb betűvel odaírva.

Megengedem, hogy kitaláld, szerinted melyik az.

(Szerintem nem lesz nehéz.)

Ha megvan, olvass tovább, és elmondom, miért fontos ez, és milyen következtetést vonhatunk le belőle a te életedre.

introverzio-anime-korrelacio-kutatas-szofelho

 

Kezdjük ott, hogy mi ez az izé.

Ez egy szófelhő, ami a Pennsylvaniai Egyetem Pozitív Pszichológia Központjának (ilyen is van) kutatása, a World Well Being-Project (kb. világ-jólét projekt) feldolgozott eredményeinek egyike, vizuális formában kifejezve. A 2013-as kutatásról a The Atlantic számolt be (egy éves csúszással, de az internet természete már csak ilyen, sosem lehet tudni, mikor mi bukkan fel).

Margaret L. Kern vezetésével összesen kilenc tudós közel hetvenötezer önkéntes Facebook-státuszüzeneteit vizsgálta, összesen 700 millió (!) szót. Ugyanez a 75 ezer ember ezután kitöltött egy részletes személyiségtesztet, a kutatók pedig összevetették a kettőt, találnak-e összefüggéseket. A központi kérdésük az volt, hogy vajon lehet-e találni olyan szintű összefüggést bizonyos tulajdonságok és az internetes megnyilvánulások között, hogy csak a státuszüzeneteiből következtetni lehessen egy ember nemére, korára, és alapvető személyiségjegyeire.

És az jött ki, hogy nagyon is lehet. [Tovább olvasom…]

Kategória: anime, cikkek & tanulmányok Címkék: anime, introverzió, jung, kutatás, pszichológia

A Miyazaki-filmeknek lelke van – INTERJÚ

Írta: Dobay Ádám Szólj hozzá!

Szél támad interjú - Naoko a film elején és végénAnnyi, de annyi apró részlet van a Szél támadban, ami csak sokadik látásra esik le.

Például amikor ezt a mai posztot raktam össze, akkor vettem csak észre, hogy kapcsolja össze Miyazaki Jiro és Naoko első és utolsó találkozását.

Először, a vonaton Jiro kapaszkodik Naoko-ba, hogy el ne repüljön. A végén pedig már hagyni kell, hogy elvigye Naoko-t a szél.

Miyazaki egyszerűen folyton meglep a mélységeivel. Pedig az összes fordításhoz-megnézéssel és vetítéssel együtt most már vagy negyvenszer láttam ezt az egy filmjét. (Lassan többször láttam, mint a Nausicaä-t. Be kell hoznom. :)

Majdnem két hónappal ezelőtt volt egy hosszú beszélgetésem a filmről, amiben Gőbel Ágoston, a Katolikus Rádió riportere kért arra, hogy értelmezzem a Szél támadot, és annak kapcsán a Miyazaki-életművet. A magyar forgalmazó, a Cirko-film munkatársa, Deák Zsuzsanna is ott volt, hogy a fordítás és forgalmazás technikai kérdéseibe is belemehessünk.

Ágoston nemrég eljuttatta hozzám a beszélgetés nyers, vágatlan változatát, és mellé az engedélyt, hogy egy az egyben feltehessem a blogomra az anyagot. Ezúton is köszönöm neki a segítséget.

A hajtás után nem csak a hanganyagot hallgathatod meg, hanem a teljes szöveges leiratot is elkészítettem, például arra az esetre, ha nem vagy hangszóróközelben. :)

De mielőtt beleugrasz, még valami. Ősztől indul az új videosorozatom, az Anime Tudakozó, és ennek kapcsán a bejegyzés végén kérdezni szeretnék valamit. Nagyon kíváncsi vagyok, mi jut eszedbe róla. Úgyhogy feltétlenül tekerj le a bejegyzés aljára. De előbb hallgassunk interjút:

A Miyazaki-filmeknek lelke van – Dobay Ádám interjú – dobayadam.hu by Adam Dobay on Mixcloud

A Szél támad, Miyazaki hattyúdala

Gőbel Ágoston: Miyazaki Hayao új filmjéről beszélgetünk, amelyet június 19-től játszanak a hazai mozikban. Szél támad, ez a címe. Különleges-e bármilyen szempontból, vagy milyen helyet foglal el ez az új film a rendező életművében?

Dobay Ádám: Abszolút különleges. Ez egy hattyúdal. Bárki, aki megnézi, annak a számára már nem lehet kérdés, hogy vajon ezt szánta-e utolsó filmjének. Volt már, amit Miyazaki utolsó filmjének szánt, ez A vadon hercegnője volt sok évvel ezelőtt, de akkor azért még lehetett érezni, hogy ez mégsem egy életmű-lezáró film. Azóta volt még három másik nagy filmje, a Chihiro Szellemországban és a Ponyo, amit itthon is ismerhetnek többek között. Ez viszont abszolút egy lezárást ad az életműnek.

Nagyon sok szinten lehet nézni ezt a filmet, és az egyik szint az épp az, hogy mik az áthallások Miyazaki saját életével, életművével. Sokat referál saját magára. Ha úgy nézzük, hogy ez részben a filmkészítésről és az ő filmkészítéséről szól, akkor ez is nagyon mélyen benne van, hogy hogyan ítéli meg ennyi év után, hogy amit ő alkotott, annak mi a hatása, volt-e hatása. Ilyen szempontból különösen szomorú a film. Kicsit azt lehet látni rajta, hogy Miyazaki mintha csalódott volna abban a hatásban, amit a filmjei el tudtak érni Japánban.

[Tovább olvasom…]

Kategória: anime Címkék: interjú, miyazaki, szél támad

Miyazaki-gyorstalpaló a hetvenes évektől a visszavonulásig (VIDEÓ)

Írta: Dobay Ádám 3 hozzászólás

Miyazaki gyorstalpaló Dobay Ádám előadásHogy lehet egy mondatban összefoglalni, amit Miyazaki Hayao egy élet alatt tett le az asztalra?

Amikor a Cirko-Gejzír mozi felkért, hogy a Szél támad hivatalos bemutatója előtt tartsak egy előadást Miyazaki életművéről, az első gondolatom ez volt:

Ú! Á! Igen! Na most! Végre elmondok mindent, amit négy év alatt kikutattam erről az emberről és az összes filmjéről! Hat órás lesz! Nem! Nyolc! Negyvenhét! Kétezer oldal lesz csak a Powerpoint! Muhahaha!!!

Aztán a telefon másik végén folytatódott a felkérés: fél órám lesz a film előtt.

Öööööööööö…

Valahogy ösztönzőleg hatnak rám a határozott időkeretek. Kénytelen vagyok újragondolni: Mi a legfontosabb? Mi az az egy gondolat, ami muszáj, hogy benne legyen?

[Tovább olvasom…]

Kategória: anime, videók Címkék: anime, miyazaki, videó

Japán fürdőházat a repülőgépbe! Szél támad-fordítás, 2. rész

Írta: Dobay Ádám Szólj hozzá!

Vannak mondatok, amik kiesnek filmekből a fordítás során.

Van, amikor sűríteni kell és egyszerűen nem fér bele.

Előfordulhat figyelmetlenség, félrehallás, vagy kialvatlanság miatt is.

De van, amikor fordítók direkt írnak át valamit, hogy “kíméljék” a nézőt.

Érted — nehogy valamit véletlenül megtudjon egy másik kultúráról, amiről esetleg még nem hallott.

Marhaság, nem?

Na ha valami, akkor ez nagyon fel tud idegesíteni.

A baj az, hogy az amerikaiak imádnak kihagyni dolgokat, amikor feliratoznak vagy szinkronizálnak.

Animéknél különösen.

Mintha aki animét néz, azt nem érdekelné Japán kultúrája. (Aki el tudja magyarázni a logikát, annak kiosztok egy Nobel-díjat.)

Mi viszont tudjuk, hogy minket is érdekel, meg az intelligens nézőt is érdekelni fogja. (Mi más lenne? Animét néz!)

Úgyhogy igyekeztünk a lehető legpontosabban fordítani a Szél támad feliratát, még akkor is, ha valami egzotikus téma merül fel.

Például az, hogy melyik kultúrában hogyan fűtenek.

Jiro Horikoshi ámulva tanulmányozza a német fűtés technológiáját.

[Tovább olvasom…]

Kategória: anime, videók Címkék: anime, fordítás, miyazaki, szél támad, videó

  • « Előző oldal
  • 1
  • 2
  • 3
  • Következő oldal »

Szia!

Dobay Ádám vagyok. Kultúrát kutatok, forgatókönyvet írok, filmet fordítok, webre forgatok. Legjobban beszélni szeretek, 2009 óta több száz előadást tartottam a film, az anime, a mitológia és a kortárs kultúra témáiban. Meguntam a várakozást kiadókra és külsős gyártókra, mostantól ezen a blogon hozom ki a szöveges és videós anyagaimat, kutatásokat és egyéb projekteket.

Ajándék e-könyv

Iratkozz fel a hírlevelemre, és elküldöm ajándékba a Menekülés a gyerekkorba - A japán kawaii-forradalom története című e-könyvemet! :)

Kérem az e-könyvet!

Innen ismerhetsz

Tetszett, amit olvastál? Adok útravalót!
Iratkozz fel a hírlevelemre,
és elküldöm a 10 shōjo anime,
ami megváltoztatta a műfajt

című e-könyvemet is!
Ritkán küldök levelet, feliratkozás után bármikor leiratkozhatsz,
és vigyázok az e-mail címedre, nem adom oda senki másnak.