A Földtenger varázslója minden valószínűség szerint a legfurcsább Ghibli-film.
- Nem igazán van fogalma, mit kezdjen a hőseivel.
- Feldob egy csomó történetszálat, aztán nem foglalkozik velük.
- Van benne dalbetét, de nagyjából öt versszakkal hosszabb, mint az szükséges lenne.
- Sárkány van a plakáton, de a filmben összesen 2 percig van sárkány. (A két órás film sárkánytartalma kevesebb, mint 1 százalék.)
- És rettenetesen sok időt töltenek földműveléssel.
„Kinek kell kaland, ha van kapa!” — nem létező közmondás
(Azt nem írtam furcsaságnak, hogy eltérnek az eredeti Ursula Le Guin könyvektől, mert az összes Ghibli-adaptáció jócskán eltér a forrásmunkától, de ez általában nem jelent problémát, ld. Howl.)
Általában nem vagyok ellene a lassú filmeknek, Tarkovszkij Sztalkerje az egyik kedvenc filmem a maga három órás futamidejével és nagyon kevés dialógjával, és a 2001: Űrodüsszeiát is bárhányszor meg tudom nézni, ha elég nagy a képernyő (idén, amikor visszahozták a moziba, kétszer láttam egy héten belül, mert annyira erős volt úgy). A Földtenger varázslója viszont azok közé a lassúfilmek közé tartozik, ahol a lassúságot nem kárpótolja hangulat, amitől bele lehetne süppedni (mint Tarkovszkijnál az, hogy mintha ő mondaná meg az orosz tájnak, hogy mit csináljon a felvételen), vagy tartalom, ami kitöltené (mint Kubricknál a végtelenségig kidolgozott állóképek). Egyszer úgy néztük társaságban a Földtengert, hogy egy ponton másfél, majd kétszeres sebességre állítottam a lejátszást. Nem tapasztaltunk változást.
Magát a filmet én nem gyakran szoktam elővenni se előadáson, se máshol, mert annyi sokkal jobb Ghibli-film van, amikről inkább érdemes beszélni, ha már alkalom adódik rá. Egyfelől azonban a gyenge filmeknek megvan az az előnye, hogy jól lehet rajtuk bemutatni, hogy mi megy félre, és — például ha valaki írónak vagy filmesnek tanul — milyen hibák vannak, amikből tanulni lehet. Mindemellett a Földtenger varázslója egy remek alkalom betekinteni nem csak a Studio Ghibli, de egy kicsit a japán társadalom kulisszái mögé is — ami ezzel a filmmel történt, sokat vetít előre abból is, hogy Miyazaki visszavonulása óta miért áll ott tárt karokkal a stúdió.
Úgyhogy játsszuk azt, hogy először elmondom a sztorit, aztán visszaugrok az időben 1500 évet, aztán elmagyarázom, hogy mi köze a kettőnek egymáshoz. Mehet? [Tovább olvasom…]
Annyi, de annyi apró részlet van a Szél támadban, ami csak sokadik látásra esik le.
