kultúrakutatás érthetően
A rész tartalmából: A zuglói körzeti tévé végre pontot tesz a bulinegyed-sétálóutca ügy végére! Összecsap a helyi lakos és a bulizós egyetemista! Vérre menő párharc a stúdióban!
Egyre inkább kezdem sajnálni ezt a szegény ambíciózus műsorvezetőt, ő tényleg mindent megtesz, hogy érdekes legyen a műsor.
Szereplők: Miklós Kriszta, Tzafetás Benjámin, Bárdi Gergő
Zene: Pirisi László
Köszönet: Bar Veronique, Jurák Dávid
Operatőr: Selmeczi Nóra
Írta és rendezte: Dobay Ádám
– Halló, R******* Valéria vagyok a L*** Consultingtól. Tetszik hallani? Néhány másodpercben szeretném Önnek elmondani, hogy alapítványi támogatással ingyenes vizsgálatot tartunk, amivel előrejelezhetők a szív- és érrendszeri betegségek. Küldeni fogok Önnek egy tájékoztatót, kérem írja alá.
– Köszönöm, ez a bokamandzsettás dolog?
– Igen.
– Akkor Önök most hívnak harmadszor.
– És korábban eljött?
– Nem.
– Miért nem?
– Önök használják ezt a CardioVision nevű gépet, ugye? [Abba bele se mentem, hogy mind a háromszor más cégnév hívott, tehát eleve ciki a dolog.]
– Igen.
– Azt tudja, hogy ez a műszer Amerikában be van tiltva? Illetve jó, nincs betiltva, de erősen ellenjavallt a használata?
– Dehát van engedélye!
– Pár hete, amikor hívott a kollégája, még itthon sem volt engedélye, ezekszerint örömteli, hogy most már van…
– Különben nem használhatnánk. Orvosunk is van meg minden!
– Ez világos. De kint sem azzal van a baj, hogy ne lenne engedélye, hanem hogy ez egy nagyon drága gép, aminek rosszabb a hatékonysága, mint a boltban kapható pár ezer forintos vérnyomásmérőknek.
– Ezt Ön honnan tudja? Ön forgalmazó? Ilyen készülékeket árul?
– Nem, onnan tudom, hogy már kétszer hívtak ezzel, én meg utánanéztem, hogy mi ez az egész.
– Lehet, hogy mióta olvasta, már van újabb, és az nem arra vonatkozik.
– Közben előkerestem a tanulmányt. 2010-es, vagyis nem túl régi. Ez arról beszél, hogy a CardioVision MS-2000 ugyan kapott engedélyt az FDA-tól — ez a Food and Drug Administration, az OÉTI kinti megfelelője –, de csak úgy, mint vérnyomásmérő, és nem kapott engedélyt arra, hogy kardiovaszkuláris betegségek előrejelzését végezzék vele, erre ugyanis nem alkalmas.
– Ez nem az a gép.
– Hanem?
– M*******, add már ide a prospektust. Pillanat. Na itt van. Kardio-vízsön Aa-Bé-Í. „A Cardio-Vision ABI eszközzel Ön felmérheti…”
– Az ABI nem a típusa. [Nem tudtam elmondani, de az ABI az „ankle/brachial index”, vagyis boka-kar index rövidítése. Azt mér ugyanis a cucc. Jó, hogy ennyire ért hozzá]
– Akkor sem értem, nekem akkor hogy jelezte ki a gép, hogy én dohányzom? Ott volt a számítógépben.
– Azt így konkrétan nem tudom Önnek megmondani, de a lényeg az, hogy itt valaki abból él, hogy nagyon drágán elad olyan eszközöket, amiknek a diagnosztikája kiváltható jóval olcsóbb dolgokkal.
– De nekem működött.
– Az lehet, hogy Önnek működött, itt is írják, hogy az artéria-merevség…
– Igen, azt mér!!
– Igen, szóval az artéria-merevség mérésével bizonyos embereknél kimutathatóak kardiovaszkuláris betegségek. De ezeknél jóval hatékonyabb a normál vérnyomásmérés és koleszterinvizsgálat. Vagyis nincs értelme ezt az eszközt igénybevenni.
– De nekem akkor is működött.
– Az lehet, és ha Ön bízik ebben a kezelésben és azt mondja, hogy Ön ettől gyógyul, akkor használja. De ha egy embernek bejön, az nem jelenti azt, hogy ezer emberes mintán is ugyanilyen hatékonyságot lehet vele elérni. Tudja, a modern orvostudomány az úgy működik, hogy megnézi, hogy egy adott kezelés hány százalékán működik az embereknek. Egy ember statisztikailag nem releváns. Az Önre van bízva, ha Ön szerint ez egy jó módszer, de ez senki másra nézve nem jelent garanciát.
– Hát én ma nagyon sokat tanultam Öntől, köszönöm szépen.
– Nagyon szívesen, viszonthallásra.
– Viszonthallásra.
És valahogy a végére teljesen elfeledkezett róla, hogy akart engem hívni ingyenes vizsgálatra.
Most már nagyon cseszi a csőrömet ez a gép, mert nem csak átverés, de veszélyes is az, amit az amerikai kollégák csinálnak hasonló átverős konstrukciókkal. Amerikában arra használják a gépet okos orvosok, hogy utána még drágább „chelation therapy”-t írjanak fel, ez nem tudom mi magyarul, de a klinikai toxikológiában használják nehézfémmérgezések esetében. De az „alternatív” medicinában kitalálták, hogy ez gyógyítja a rákot, az autizmust, meg – gondolom kitaláltátok – szív- és érrendszeri betegségeket. Kár, hogy bele is lehet halni. Fogalmam sincs, hogy Magyarországon ugyanezt csinálják-e, azt már nem mertem meglépni, hogy el is menjek valami remek termékbemutatóra…
Az inverz betyár rovatban szereplő beszélgetések telemarketerekkel, MLM-beszervezőkkel, és más kéretlen telefonálókkal és felcsöngetőkkel ténylegesen lefolytatott párbeszédeim leiratai. Még több kéretlen hívás az inverz betyár kategórialinken.
A rész tartalmából: Baj van, nem megy a frissen beszerelt klíma. Gyerekkori emlék a ludas? Vagy az atomenergia? Az Antarktika Kft. klímaszerelői szerencsére mindig számíthatnak egymásra, ha az ügyfélnek panasza van.
A társasházunkban épp felújítást végeztek, és barátságosan elbeszélgettem azzal az úriemberrel, aki épp az ajtónk előtt mókolt valamit. Megbeszéltük, hogy milyen trehány volt az építtető, hogy csempét tettek le járólap helyett, mert az volt olcsóbb, stb., és elpanaszoltam neki, hogy a szigetelést is szinte teljesen kispórolták az új építésű házból, és a falvastagság is hagy kívánnivalót maga után, úgyhogy télen vastag zokniban is átfagy a lábunk, nyáron meg megdöglünk a melegtől. Már gondolkodtunk klímaberendezésen, de hát az drága dolog. Ó, nem drága az, mondta az úr, van rokon aki ezzel foglalkozik, itt egy névjegykártya.
Így ismertük meg az Antarktika két főszereplőjét, Koloszár Andrást és Bárdi Gergőt, akinek akkor tényleg volt egy klímaszerelő cége, csak amikor bekopogtak, még nem tudtuk, hogy színészek is (csak nagyon ismerősek voltak valahonnan). Aznap, amikor felszerelték a klímánkat, épp egy pályázatra írtunk volna szinopszist Nórával, de a garázsba behajtó, kötelességtudó lakók eszén nem lehetett túljárni, rögtön kiszúrták a gyanús csöveket a padlónkon át a garázsba toló, és azt gyanús szerkezetekbe beledugdosó gyanús fiatalembereket, és reflex-szerűen elkezdték feljelenteni őket meg aztán minket is a közös képviselőnél, akinek egyenként kellett mindenkit megnyugtatnia, hogy:
A fiúk bámulatos rutinnal szerelték le a nyugdíjas bácsitól kezdve a vérben forgó szemű, gyermekei életét féltő anyukáig mindenkit, mégis a nap jó része elment az adok-kapokkal. Mire újra a gép elé ültem, hogy végre nekiálljak a szinopszis gépelésének, az egyébként fejlesztendő terv helyett az alábbi mondatot írtam le tagline-ként:
K és B klímaszerelés közben kalandokba keverednek.
Ebből nőtt ki az Antarktika koncepciója még 2011 elején, de bár nyertünk a pályázaton, azt végül gyártás nem követte, így betettük ezt is a magyarsvédasztal portfóliójába. A nagyobb volumenű jeleneteket (mint a klímaszerelés az extremista szektánál, a környezetvédő tüntetésen, vagy a mosóporreklám-családnál) sajnos kénytelenek vagyunk eltolni akkorra, amikor már pénzünk is lesz forgatni, nem csak egy kameránk meg egy szabad délutánunk, addig marad a kis létszámos ökörködés meg a szomorú szamuráj.
Úgy tűnik, komolyan vették az engedély nélküli átverős egészségügyi felmérőgéppel dolgozó Cardiovisionösök, amikor azt mondtam nekik a telefonba, hogy „majd legközelebb”, mert fogták magukat és pár héttel később újra hívtak. Persze ez csak a beszélgetés közepén derült ki. Valahogy hiába hívnak kétszer ugyanattól, teljesen más is tud lenni a szöveg meg a beígért program. Mindenesetre a beszélgetés hatására újabb szakszavakkal gazdagodott a bullshitológiai kisszótáram.
– Jó reggelt kivánok, K*** Eszter vagyok. Szeretném meghívni a C***** hotelbe egy ingyenes egészségügyi vizsgálatra, ahol elõrejelezhetõk a szív- és érrendszeri betegségek, az érszûkület, és a doppler-vizsgálat. Küldhetem a meghívót?
– Doppler-vizsgálat? Az mi? Vagy ki? Nem hallottam még az úrról.
– Az érszűkület-elõrejelzõ.
– Elég sok mindent felsorolt, ez egyetlen vizsgálat?
– Igen, a kardióvizió géppel készül.
– Kardiómicsoda?
– Lehet, hogy rosszul ejtem. Cardió-vízsiön.
– Á, hogy ilyen vizuális dolog ez?
– Igen. Bokamandzsettával.
– Mivel?
– Bokamandzsettával!
– Hát már ezért megérte, hogy felhívott, mindenféle új szót tanulok öntõl. Bokamandzsetta.
– Szóval küldhetem a meghívót?
– Az az igazság, hogy én 28 éves vagyok, ezek a betegségek engem úgy még annyira nem érintenek.
– Hát igen, de azért jó tudni.
– Nekem amúgy is kell vérvételre járnom.
– Ó.
– Évente, egy másik betegség miatt, amit önök nem mérnek. Szóval akkor is ajánlja?
– Akkor nem.
– Gondolom ez olyanoknak kell inkább akik soha nem vizsgáltatják ki magukat, jól gondolom?
– Igen. Akkor viszonthallásra.
– Viszonthallásra.
Lehet, hogy meggyőztem, mert azóta nem hívtak. De sajnos elszalasztottam a lehetőséget, hogy megkérdezzem, tulajdonképpen mi is az a bokamandzsetta.
Az inverz betyár rovatban szereplő beszélgetések telemarketerekkel, MLM-beszervezőkkel, és más kéretlen telefonálókkal és felcsöngetőkkel ténylegesen lefolytatott párbeszédeim leiratai. Még több kéretlen hívás az inverz betyár kategórialinken.
A rész tartalmából: Új munkatárs, a storyliner gyakornok Glória érkezik a Bor és szenvedély írószobájába, érkezése azonban meglehetősen felzaklatja a senior pozícióban dolgozó Jácintot. Judit, a napi sorozat sokat látott vezető írója vajon hogyan simítja el a fiatalok között felmerülő konfliktust?
A Bor és szenvedély egy soha el nem készült szappanopera terve volt (Nóra már említette a podcastunk második részében), ami egy meghívásos pályázatra készült rivalizáló balaton-vidéki szőlészcsaládokkal a főszerepben, ármány meg szerelem meg minden. Ez lett volna az első szőlőtermesztéses és az első, nem Budapest vonzáskörzetében játszódó magyar napi sorozat, ami ránk is fért volna, tekintve hogy az egymás tőkéjét mérgező szerelmes mexikói szőlészsorozatokból kaptunk már egy párat.
Az elképzelés végül nem jutott tovább a pályázaton, viszont amikor terveztük a magyarsvédasztalt, felmerült, hogy nem tudnánk-e csinálni egy meta-szappanoperát, vagyis egy olyan szappanoperát, aminek a szereplői szappanoperát írnak (szappanception!). Ehhez kellett egy fiktív szappanopera, amin a karakterek dolgoznak majd, ekkor kapta elő Nóra a fiókból a formátumot. Így született meg a Bor és szenvedély jelenlegi változata, ami a harmadik jelenettípusunk lesz a Jó reggelt! és az Antarktika után.
Glória már az első napja után csupa lelkesedés, nagyon örül, hogy a Bor és szenvedély stábjának tagja lehet ő.
A műfaj szabályainak megfelelően új szereplő érkezésével nyitunk, de képzeljetek még 5731 részt ez elé, és már legalább hárman meghaltak egy építkezésen (csak hogy legyen súlya a dolgoknak, a szappanopera-írók élete nem habostorta). A következő epizódokban megismerhetitek majd a Bor és szenvedély világának további szereplőit és viszontagságaikat, de mindent a maga idejében. :)
Szereplők: Koloszár András, Selmeczi Nóra, Sipos Viktória
Zene: Pirisi László
Operatőr: Selmeczi Nóra
Írta és rendezte: Dobay Ádám