Vannak mondatok, amik kiesnek filmekből a fordítás során.
Van, amikor sűríteni kell és egyszerűen nem fér bele.
Előfordulhat figyelmetlenség, félrehallás, vagy kialvatlanság miatt is.
De van, amikor fordítók direkt írnak át valamit, hogy „kíméljék” a nézőt.
Érted — nehogy valamit véletlenül megtudjon egy másik kultúráról, amiről esetleg még nem hallott.
Marhaság, nem?
Na ha valami, akkor ez nagyon fel tud idegesíteni.
A baj az, hogy az amerikaiak imádnak kihagyni dolgokat, amikor feliratoznak vagy szinkronizálnak.
Animéknél különösen.
Mintha aki animét néz, azt nem érdekelné Japán kultúrája. (Aki el tudja magyarázni a logikát, annak kiosztok egy Nobel-díjat.)
Mi viszont tudjuk, hogy minket is érdekel, meg az intelligens nézőt is érdekelni fogja. (Mi más lenne? Animét néz!)
Úgyhogy igyekeztünk a lehető legpontosabban fordítani a Szél támad feliratát, még akkor is, ha valami egzotikus téma merül fel.
Például az, hogy melyik kultúrában hogyan fűtenek.
Van egy jelenet a film közepén, amiben ez a fordítsuk-ne fordítsuk kérdés különösen szépen kijön.
A főszereplő Jiro és barátja/mérnöktársa, Honjo Németországban tanulmányozzák az ottani fémépítésű repülőgépeket.
Aztán este, a hotelszobában Jiro elámul a német fűtőtesten. (Hogy miért, azt a videóban elmagyarázom.)
Honjo meg utálja az egészet és honvágya is van, úgyhogy azt bírja mondani, hogy inkább kotatsuval meg japán fürdőházzal kellene fűteni a repülőgépet.
Így leírva nem olyan vicces, de a videóba bevágtam a jelenetből, érződik a szarkasztikus felhang.
Mindenesetre az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ezt a témát az angol ajkú Miyazaki-rajongóknak nem szükséges ismerni, úgyhogy kihúzták az egészet, és inkább a fémépítés technikai részleteiről beszélgetnek a jelenetben. Kicsit meg is nyújtották a feliratok hosszát időben, hogy ne tűnjön fel, hogy a japán eredetiben sokkal hosszabban beszélnek.
Abba most ne menjünk bele, hogy ilyen szinten belenyúlni egy szövegbe mennyire etikus vagy nem etikus. (Szerintem egyébként nem az.)
De mivel az angol fordítás tele van ilyen húzásokkal, nem csodálom, hogy aki csak angolul látja, száraznak és laposnak tartja ezt a filmet.
Ezen a héten ezzel is foglalkozunk egy kicsit. A Miyazaki-fordításról készült sorozatunk második videójában ezeket a témákat dolgozzuk fel:
- Miért csodálkoznak a Szél támad szereplői a német radiátoron?
- Mi az a kotatsu, és hogyan nem égeted meg rajta a lábadat?
- Miért versenyeznek Japánban azon, ki marad tovább esténként a munkahelyén?
- És miért nem szabad szó szerint érteni, amit a japán főnököd mond a munkakezdésed időpontjáról?
Az előző videónál többen írták, hogy még nem látták a filmet, de így is tudták élvezni, úgyhogy ne akadályozzon, ha esetleg még nem nézted meg (bár most már lassan menj el rá, mert egyre kevesebb mozi adja).
A baromi nagy lejátszás ikonra kattintva megnézheted a videót, aztán elárulom, mi lesz a következőben:
A legközelebbi alkalommal többek között a leghosszabb japán kifejezésről beszélünk, amivel valaha találkoztunk. Több, mint 10 kanjiból áll, nagyon gyorsan el lehet mondani japánul, de nagyon nehezen magyarul… :) Már írhatsz is tippeket, hogy mi lehet az.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel, hogy ne maradj le az új részekről!
És szeretnélek megkérni még valamire:
Ha tudsz valakit, akit érdekelhet ez a videó — például japánul tanul, és olyan használható tudáshoz jut, amit a nyelviskolában biztos nem mondtak el neki; vagy szereti Miyazaki filmjeit, és imádni fog, ha ezt megmutatod neki — küldd el neki ezt a bejegyzést! Köszönöm! :)
Vélemény, hozzászólás?