Szóval megjelent a Filmvilág anime-száma. (Chibi-Totoro és Sheeta nagy örömére. :) )
Na jó, nem csak animéről van benne szó. Viszont a borító Miyazaki utolsó filmjével hirdeti az újságot, három anime-cikk van benne, a 64 oldalból 10-et szenteltek a témának. Ez nem tűnik soknak, de elég ritkán fordul elő Magyarországon, hogy egy neves (ötvenhetedik évfolyamában járó) filmszakmai lap kiemelt témaként kezelné a japán animációs filmet. Úgyhogy engedtessék meg, hogy oda- meg vissza legyek. :)
Az alábbiakban röviden felvázolom, miről is olvashatsz a számban, a cikk végén pedig nyereményjátékra is invitállak. De ne szaladjunk előre.
A szám apropója természetesen a 風立ちぬ, magyar nevén Szél támad, Miyazaki Hayao utolsó filmje. (Szokták finomítani, hogy „utolsónak beharangozott”, de én a magam részéről leteszem az ötfillérest amellett, hogy tényleg az utolsó. De erről majd egy másik cikkben.) Elég nagy hype előzi meg a film bemutatóját, és bár a hivatalos premier június 19-én 19:30-kor lesz a Cirko-Gejzír moziban, a jó marketingérzékkel létrehozott premier előtti vetítés Facebook-eventjén amikor legutóbb néztem, több mint ezren voltak feljelentkezve. Nem tudom, hogyan fogják a Toldi moziban úgy görbíteni a teret, hogy két vetítés mellett is beférjen mindenki, mindenesetre ha te már pont nem jutsz be, akkor nagyon ajánlom a június 19-ei premieridőpontot (már csak azért is, mert itt a film előtt előadok Miyazaki életművéről és artbookot is sorsolunk a Magyar Anime Társasággal), de ha az betelne (SZERK: már be is telt!), a Cirko-Gejzír oldalán lehet még válogatni 18 másik vetítésből.
A Szél támad-ról Varró Attila jegyez két oldalba sűrített, tartalmas elemzést Az utolsó sárkány címmel. Rengeteg párhuzammal szolgál a többi Miyazaki-művel, az utolsó film megfejtéséhez kínálva ezzel kulcsokat — persze ez lehetetlen a történet sarokpontjainak leírása nélkül, így a spoilermentes övezetet kedvelőknek inkább e cikk jegelése javasolt mindaddig, amíg nem látták a filmet. (Elsőre úgyis mindig az élmény a fontos egy műnél, minden elemzés és értelmezés csak utána javasolt.)
Pusztai Beáta tanulmánya, a Csodaország rabul ejt azokat az animéket és japán számítógépes játékokat tekinti át, amik az Alice Csodaországban univerzumát adaptálják (vegyes mértékű hűséggel az eredetihez). Én e cikk elolvasásáig nem is tudtam, hogy ennyi, de ennyi Alice-feldolgozás készült Japánban — persze logikus a dolog, elvégre a szerteágazóan különböző, színes világok adják a kicsit, közepesen és nagyon elborult mozgó animációs feldolgozásnak. Igazi mélyelemzése ez a témának, elméleti pszichológiai közbevetésekkel (ha már az eredetinek is számos ilyen megközelítése született). Érdemes legalább néhányat ismerni a tárgyalt Alice-adaptációk közül ahhoz, hogy igazán alkalmazható legyen a szöveg gondolatmenete.
Magamat hagytam utoljára, Hercegnő fehér lovon címmel írtam négy oldalas áttekintést az anime férfi- és női célcsoportokat megcélzó műfajairól. Kedvenc témám ez, és valahogy úgy jött ki a lépés, hogy még sosem öntöttem korábban írásba a témát, itt volt a ragyogó alkalom, és szerintem még a veterán előadásrajáróim is találnak benne újdonságokat. Amikor jó pár évvel ezelőtt elkezdtem magam tudományos szemszögből is beleásni az anime világaiba, feltűnt, hogy milyen érdekes módon kezelik Japánban azt, amit mi műfajnak, meg célközönségnek hívunk. Sőt, pont az általam legfontosabbnak tartott animék (az Utena, az Escaflowne, az Evangelion vagy a Ghost in the Shell, csak hogy néhányat említsek) mintha különböző módokon mind rácáfoltak volna azokra a bevett megoldásokra, klisékre, amiket alaptörténetekként fogadunk el mi nyugaton — és különösképpen az amerikai tömegfilmben.
A különbség abból adódik, hogy Japánban már ezer éve is aszerint osztották be a művészeti alkotásokat, hogy ki a közönség, és ez a fajta hagyomány a mai napig meghatározza azt, ahogyan a mangák meg az animék történeteihez állnak. Emellett viszont a jól sikerült művektől olyan érzésed van, hogy igen, ez aktuális, ez a mostról szól, ez rólam szól — valahogy az újítás, a folyamatos frissen tartás és a közönséget mindig szem előtt tartó szemlélet alapvetően meghatározzaa azt, ahogy a témáikat feldolgozzák. Ebből a szempontból tekintettem át a shōnen (fiúknak készülő) és a shōjo (lányközönséget célzó) műfajokat, és fejlődésüket a klasszikus animétől napjainkig. Rengeteg példát igyekeztem felhozni, hogy minél szélesebb körben érthető legyen, amiről írok, de az ilyen tanulmányoknál mindig az az igazi élő teszt, amikor az emberek a kezükbe fogják és elolvassák.
Ennyi talán ízelítőnek elég is, és akkor most következzen a beígért nyereményjáték!
Van itt nálam három Filmvilág-szám, friss, ropogós, egyenesen a szerkesztőségből. Ezeket fogom kisorsolni a jövő héten azok között, akik már feliratkoztak a hírlevelemre. De ez még nem minden! (Ezt az előző tagmondatot a kedvenc TV-shop bemondód hangján olvasd magadban. Vagy Morgan Freeman hangján. :) Szóval az újságok mellett van itt nálam még három párosjegy a Cirko-Gejzír moziba, a Szél támad bármelyik vetítésére! Vagyis mindhárom szerencsés nyertes egy Filmvilágot és két jegyet nyer. Sőt, mivel minden Filmvilág-szám borítóján van egy 50%-os kupon a Cirko-Gejzír előadásaira, gyakorlatilag két és fél jegyet nyersz, egy barátodat és egy felebarátodat is magaddal viheted.
A sorsoláson való részvételhez nem kell mást tenned, mint hogy feliratkozol a dobayadam.hu hírlevelére itt:
És ennyi, kész is vagy! Június tizennyolcadikán, szerdán este 19:00-kor sorsolom ki a három nyereménycsomagot azok között, akiknek az e-mail címe a sorsolás időpontjáig felkerül a listára. (Ha már most rajta vagy a hírlevélen, akkor semmit nem kell csinálnod, automatikusan részt veszel a játékban! Jó mi? :) ) A nyerteseket itt a blogon és a hírlevélben is kihirdetem majd.
Na és neked megvan már a Filmvilág anime-száma? Mit szóltál a cikkekhez? Írd meg a bejegyzés utáni kommentekben!
Vélemény, hozzászólás?